A KÖNYVTÁR TÖRTÉNETE

NÉPKÖNYVTÁR-ÓBECSE

Székhelye: 21220 Óbecse, Fő utca 11

Telefonszáma: (021)6912747

Igazgató: biblioteka@becej.rs

A KÖNYVTÁR TÖRTÉNELME

Az első könyvtár városunkban 1898. december 19-én alakult, amikor is az óbecsei nagyközség, mely a Bács-Bodrog megye része volt, megalakította a Községi népkönyvtárat. Az újonnan létrehozott intézmény igen szerény könyvállománnyal rendelkezett, mely polcrendszer hiányában ládákban került elhelyezésre, mégpedig a mai községháza épületének egyik helyiségében. A lakosok nagyon kis százaléka tudott egyáltalán arról, hogy létezik Óbecsén könyvkölcsönzési lehetőség.

SZERB OLVASÓKÖR

Az első nyilvános könyvtár elődje mindenképp az óbecsei Szerb olvasókör volt, melyet 1862. augusztus elsején alapítottak, abból a célból, hogy legyen egy hely, ahol összejöveteleket lehet tartani és ahol könyvet, folyóiratot, újságot olvashatnak az oda látogatók. Az első szabályzatot 1866. február 20-án hozták meg, mely Budán került elfogadásra, ugyanezen év november 13-án. A szabályzat első része tartalmazza azt, hogy miért is van szükség erre a körre: a minőségi szórakozás mellett a népművelésben is ez a szervezet jelentős szerepet vállal. Az alapítók feltételezhetően azok a személyek, akik 1866-ban aláírták az említett szabályzatot, azaz Aleksije Jović plébános (elnök), Mihail Dejanović tanító (titkár) és még két tag: Isidor Stojanović közgazdász és Pavle Simović kereskedő. Az olvasókör gyakran kényszerült arra, hogy más és más helyekre költözzön. 1866 végén elhelyezést kapott Eufemija Jović bárónő házának egy emeleti helyiségében, Teodor Jović jóvoltából. Az 1878. november 16-án megtartott gyűlésen megegyezés született a Szerb egyházközösséggel, melynek értelmében az olvasókör átköltözött az új általános iskola egyik földszinti helyiségébe. A tagság három évre szólt és az esetlegesen előbb kilépett tag is köteles volt a tagsági díjat ebben az időszakban befizetni. Jótékonysági adományokat is elfogadott a kör. Érdekességként megemlítendő, hogy a zágrebi illetőségű horvát püspök, Josip Juraj Štrosmajer is hozzájárult 1871-ben anyagilag a Szerb olvasókör működéséhez 50 forinttal. A szervezet jelentős bevételt valósított meg az egyéb tevékenységeinek köszönhetően, mint amilyen a biliárd, kártyajátékok, sakk, dominó és tombola. A könyvállomány leginkább az ajándékok révén gyarapodott. Az újvidéki Matica srpska 1826-ban 70 Letopis folyóiratot adományozott, Jovan Stepanov 1910-ben 18, dr. Vladan Vojnović pedig 138 könyvet adott át az olvasókörnek. Az állományt három nagy szekrényben helyezték el és heti két-három alkalommal nyílt lehetőség a kölcsönzésre. A kör nyári munkaideje 7.00-tól 20.00-ig, a téli pedig 8.00-tól 19.00-ig tartott. Szigorú viselkedési szabályokat kellett betartani az itt tartózkodás ideje alatt. A jobb munkafeltételek érdekében 1906-ban meghozták a házirendet, mely alapján tilos volt pipázni, káromkodni, hangosan beszélni az olvasás ideje alatt. Svetozar Miletić politikus, Jovan Subotić költő és jogász, valamint Josip Juraj Štosmajer püspök voltak az olvasókör tiszteletbeli tagjai.

MAGYAR OLVASÓKÖR ÉS KÖNYVTÁR

Hét évvel a Szerb olvasókör megalakulása után, azaz 1869-ben létrejött a Magyar olvasókör és könyvtár is. 1866-ban létrejött a Városi katolikus olvasókör, majd 1870-ben a Városi olvasókör. A szervezet tagjai leginkább a helyi kézművesek és mezőgazdasággal foglalkozó gazdák körül kerültek ki. 1878-ig önállóan működött a kör, de ebben az évben egyesült a Szerb olvasókörrel. Az említett körökön kívül Óbecsén működtek más, kisebb csoportosulások is.

A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚ UTÁN

A második világháború után 1948-ban községi könyvtár alakult. Innen származik a jelenlegi könyvállományunk egy része. A Munkásegyetem feladata volt az új intézmény állományának gyarapítása. 1960. március 19-én létrejön három önálló könyvtár, az óbecsei, a bácsföldvári és a péterrévei. A további fejlődés során jelentős időpont az 1963-as év, amikor is a helyi képviselőtestület döntése alapján az óbecsei könyvtár központi intézménnyé minősül. A jelenlegi elnevezését 1976-ban kapta meg a Népkönyvtár Óbecse, mely mára korszerű kulturális létesítménnyé vált. Az óbecsei épületben található a felnőtt és a gyerekrészleg mellett a helytörténeti gyűjteményünk is, valamint itt történik a központosított katalogizáció is. Három fiókkönyvtár áll az olvasók rendelkezésére, Bácsföldváron, Péterrévén és Radičevićen. 1976. április 15-ei keltezésű a könyvtár bejegyzése a Kerületi gazdasági bíróságon.

A KÖNYVTÁR ÓBECSEI ÉPÜLETE

A jelenlegi épületbe intézményünk 1955-ben költözött be. Akkor még ez az objektum a Munkásegyetemé volt, de két helyiséget (kb. 130 négyzetméternyit) átadtak a könyvtárnak. Maga a ház a 20. század elején épült, Visy bárónő magánvillájaként, szecessziós stílusban. Napjainkban a Műemlékvédelmi intézet védelme alatt áll. A Munkásegyetem előtt itt, közvetlenül a második világháború után árvaház is működött. A könyvtár tulajdonába 1990-be kerül az egész épület. Itt vannak intézményünk fő és központi részlegei.

hu_HUHU