A KÖNYVTÁR TÖRTÉNETE
Népkönyvtár - Óbecse
Cím: 21220 Óbecse, Fő utca 11.
Telefonszám: (021) 6912 747
Igazgató: Lovas Đijanta
E-mail cím: biblioteka@becej.rs
A KÖNYVTÁR TÖRTÉNETE
Az első könyvtár városunkban 1898. december 19-én alakult, amikor az óbecsei nagyközség, mely a Bács-Bodrog vármegye része volt, megalapította a Községi Népkönyvtárat. Az újonnan létrehozott intézmény igen szerény könyvállománnyal rendelkezett, amely polcrendszer hiányában ládákban került elhelyezésre, mégpedig a mai községháza épületének egyik helyiségében. A lakosok nagyon kis százaléka tudott egyáltalán arról, hogy Óbecsén könyvkölcsönzési lehetőség létezik.
SZERB OLVASÓKÖR
Az első nyilvános könyvtár elődje mindenképp az óbecsei Szerb Olvasókör volt, amelyet 1862. augusztus 1-jén alapítottak azzal a céllal, hogy legyen egy hely, ahol összejöveteleket lehet tartani, és ahol a látogatók könyvet, folyóiratot vagy újságot olvashatnak. Az első szabályzatot 1866. február 20-án hozták meg, Budán, és ugyanazon év november 13-án került elfogadásra. A szabályzat első része rögzítette, hogy miért van szükség erre a körre: a minőségi szórakozás mellett a népművelésben is jelentős szerepet vállal a szervezet. Az alapítók feltételezhetően azok a személyek voltak, akik 1866-ban aláírták az említett szabályzatot: Jović Aleksije plébános (elnök), Dejanović Mihail tanító (titkár), valamint Stojanović Isidor közgazdász és Simović Pavle kereskedő. Az olvasókör gyakran kényszerült más és más helyekre költözni. 1866 végén elhelyezést kapott Jović Eufemija bárónő házának egyik emeleti helyiségében, Jović Teodor jóvoltából. 1878. november 16-án megegyezés született a Szerb Egyházközösséggel, amely értelmében az olvasókör átköltözött az új általános iskola egyik földszinti helyiségébe. A tagság három évre szólt, és az esetlegesen előbb kilépett tag is köteles volt a tagsági díjat ebben az időszakban befizetni. A kör jótékonysági adományokat is elfogadott. Érdekességként megemlítendő, hogy a zágrebi illetőségű horvát püspök, Štrosmajer Josip Juraj, 1871-ben 50 forinttal támogatta a Szerb Olvasókör működését. A szervezet jelentős bevételt valósított meg az egyéb tevékenységek révén, mint amilyen a biliárd, a kártyajátékok, a sakk, a dominó és a tombola. A könyvállomány leginkább adományok révén gyarapodott. Az újvidéki Matica srpska 1826-ban 70 Letopis folyóiratot adományozott, Stepanov Jovan 1910-ben 18, Dr. Vojnović Vladan pedig 138 könyvet adott át az olvasókörnek. Az állományt három nagy szekrényben helyezték el, és heti két-három alkalommal nyílt lehetőség a kölcsönzésre. A kör nyári munkaideje 7.00-tól 20.00-ig, a téli pedig 8.00-tól 19.00-ig tartott. Szigorú viselkedési szabályokat kellett betartani az itt tartózkodás ideje alatt. A jobb munkafeltételek érdekében 1906-ban meghozták a házirendet, amely szerint tilos volt pipázni, káromkodni vagy hangosan beszélni az olvasás ideje alatt. Az olvasókör tiszteletbeli tagjai között szerepelt Miletić Svetozar politikus, Subotić Jovan költő és jogász, valamint Štrosmajer Josip Juraj püspök.
MAGYAR OLVASÓKÖR ÉS KÖNYVTÁR
Hét évvel a Szerb Olvasókör megalakulása után, 1869-ben, létrejött a Magyar Olvasókör és Könyvtár is. 1866-ban alakult a Városi Katolikus Olvasókör, majd 1870-ben a Városi Olvasókör. A szervezetek tagjai leginkább a helyi kézművesek és mezőgazdasággal foglalkozó gazdák közül kerültek ki. 1878-ig önállóan működött a kör, de ebben az évben egyesült a Szerb Olvasókörrel. Az említett körökön kívül Óbecsén más, kisebb csoportosulások is működtek.
A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚ UTÁN
A második világháború után, 1948-ban községi könyvtár alakult. Innen származik a jelenlegi könyvállományunk egy része. Az új intézmény állományának gyarapítása a Munkásegyetem feladata volt. 1960. március 19-én három önálló könyvtár jött létre: az óbecsei, a bácsföldvári és a péterrévei. A további fejlődés során jelentős év 1963, amikor a helyi képviselő-testület döntése alapján az óbecsei könyvtár központi intézménnyé minősült. A jelenlegi elnevezését 1976-ban kapta meg: Népkönyvtár Óbecse, mely mára korszerű kulturális létesítménnyé vált. Az óbecsei épületben a felnőtt és a gyerekrészleg mellett található a helytörténeti gyűjtemény is, valamint itt történik a központosított katalogizáció. Három fiókkönyvtár áll az olvasók rendelkezésére: Bácsföldváron, Péterrévén és Radičevićen. A könyvtár 1976. április 15-én került bejegyzésre a Kerületi Gazdasági Bíróságon.
A KÖNYVTÁR ÉPÜLETE
A jelenlegi épületbe intézményünk 1955-ben költözött be. Akkor még az objektum a Munkásegyetem tulajdonában állt, de két helyiséget (kb. 130 m²) átadtak a könyvtárnak. A ház a 20. század elején épült, Vissy bárónő magánvillájaként, szecessziós stílusban. Napjainkban a Műemlékvédelmi Intézet védelme alatt áll. A Munkásegyetem előtti időszakban, közvetlenül a második világháború után, az épület árvaházként működött. A könyvtár tulajdonába az egész épület 1990-ben került, és itt találhatók intézményünk fő és központi részlegei.
HU 
SR