BÁCSFÖLDVÁRI FIÓKKÖNYVTÁR

BÁCSFÖLDVÁRI KÖNYVTÁR

Cím: 21217 Bácsföldvár, Fő utca 47.

Telefon: (021) 2906 997

Facebook oldal:  https://www.facebook.com/bibliogradiste

E-mail cím: bibliobag@gmail.com , e.bacsfoldvar@stcable.net

 

A bácsföldvári könyvtár története

             A könyvtárhagyomány Bácsföldváron hosszú múltra tekint vissza. A kezdetei visszavezethetők egyes Bácsföldváriak magánkönyvtáraihoz, akik birtokában sok könyv volt, főként hősi énekekből és történetekből álló műveket őriztek. A faluban, az oktatás és a kultúra fejlődésével együtt nőtt az igény egy könyvtár létrehozására is. Az első könyvtárat a magyarok alapították 1892-ben, míg a Szerb Olvasókör néhány évvel később, 1899-ben jött létre. Azóta mindkét nyelven a könyvállományokat rendszeresen frissítették, évente körülbelül tíz új példány érkezett. Talán éppen ez vezetett oda, hogy évtizedekkel később a Bácsföldvári Népkönyvtár a könyvek számát tekintve (fejenként) a harmadik helyen állt a jugoszláviai könyvtárak között a XX. század 80-as éveiben.

A Szerb Olvasókör és a Đura Marijanski Alapítvány után megalakult a „Vajdasági” Szerb Ifjúsági Könyvtár. A kézművesek és értelmiségiek létrehozták a Szerb Kaszinót, jelentős könyvállománnyal és a könyvek rendszeres frissítésével. Párhuzamosan a magyarok megalapították a Kultúrkört, amely más kulturális tevékenységeket is folytatott, és a magyar közösség fő kulturális művelődési helye lett. A háború után, 1945-ben, a szerbek létrehozták a „Zmaj” Kulturális és Oktatási Társaságot, a magyarok pedig a „Petőfi Sándor” szervezetet. Végül, 1956-ban, intézményes keretek között egyesültek a szerb és a magyar kultúra könyvtári tevékenységei, így minden könyvtárat és olvasókört mindkét nyelven egyetlen Népkönyvtárba, az óbecsei Népkönyvtárba integráltak. Ettől a pillanattól kezdve a Bácsföldvári Népkönyvtár gyors fejlődésnek indult, és nőtt a könyvállománya. Az első fizetett könyvtáros, a híres és lelkes Malar Đula – aki minden elismerést megérdemel munkájáért és a könyvtári tevékenység fejlődéséhez való hozzájárulásáért – rendezte a könyvtár állományát és a kartotékát az európai rendszer szerint. 1976-ban a hatóságok felismerték annak szükségességét, hogy Óbecse község területén található összes könyvtárat, köztük a Bácsföldvári Népkönyvtárat, egyetlen óbecsei Népkönyvtárrá egyesítsék. Ekkor mondható el, hogy a bácsföldvári könyvtár elvesztette önállóságát, és az óbecsei Népkönyvtár fiókkönyvtárává vált, a Vajdasági Könyvtári Törvény és a könyvtári működés előírásai miatt. Másrészt ez a törvény biztosította a minőségibb és sikeresebb könyvtári működést, és az állam a Kulturális és Oktatási Közösség működésén keresztül biztosította a könyvvásárláshoz szükséges forrásokat.

A Janković-terem melletti épület felújitása

             2000 óta a bácsföldvári könyvtár munkáját különféle, rendszeres programok és tevékenységek gazdagítják, különösen a helyi Svetozar Marković Általános Iskola tanulóinak részvételével. Ebben az időszakban a falu központjában található épület első emeleti helyiségeiben működött – ahol korábban a mozi kapott helyet –, igen kedvezőtlen körülmények között, szanitáris csomópont és folyóvíz nélkül. A helyzet ellenére a könyvtár keretein belül megalakult az első drámai csoport szerb nyelven, gyermekek számára. Ezt követték különféle műhelymunkák és szakkörök létrehozása, valamint irodalmi és képzőművészeti pályázatok meghirdetése, továbbá különböző vetélkedők szervezése szerb és magyar nyelven. 2006-ban, a fiatal könyvtárosok szervezőkészségének és találékonyságának köszönhetően kezdeményezést indítottak a könyvtári helyiség problémájának megoldására. A javaslatot a falu lakossága támogatta, és a média is felfigyelt rá. Az óbecsei község a könyvtár számára a Fő utca 47. szám alatti épületet (az úgynevezett Janković-házat) jelölte ki, ahol korábban menekülteket helyeztek el. Az épület rossz állapotára való tekintettel a következő lépés a könyvtári helyiség felújítására vonatkozó terv kiírása volt, amelyet a könyvtár dolgozói szerveztek és irányítottak. Az adaptációhoz szükséges eszközök a Nemzeti Befektetési Alap által kerültek biztosításra, a Gazdasági és Kulturális Minisztérium támogatásával, míg az épület gázvezetékkel való felszerelését a Srbijagas biztosította.

             A 2008-as évben az épület felújitása befejeződött néhány helyi önkéntes segitségével,akik a helyiségek berendezésének befejező munkálataiban vettek részt. A telyes könyvállomány ami elárte a 24000 cimszót átköltözött a felújitott épületbe,s mondhatjuk,hogy ezzel kezdetét vette a bácsföldvári Könyvtár felvirágozásának második időszaka.

Bácsföldvári fiókkönyvtár

             A könyvtár ma a falu kulturális és művészeti eseményeinek színtere, de ennél sokkal több is. A könyvtárban a gyerekek különféle műhelymunkákban vehetnek részt, kreatív, művészeti és nevelési (edukációs) szempontból. A drámai csoport mellett 2009 óta működik a Női kézimunkacsoport is.

             A felnőttek szívesen látogatják a könyvtár által szervezett irodalmi esteket, könyvbemutatókat, megemlékezéseket és ünnepi műsorokat. A bácsföldvári könyvtár vendégül látja a hazai irodalom és színház életének jeles személyiségeit. Kiállításokat, konzultációkat és nyelvtanulási kurzusokat szervez, valamint együttműködik más intézményekkel, elsősorban a helyi Svetozar Marković Általános Iskolával és a Labud Pejović Gyermekkerttel, illetve más iskoláskor előtti intézményekkel, továbbá községi, állami és nemzetközi szervezetekkel is. Néhány alkalommal a könyvtár volt a kezdeményezője és helyi irányítója a nemzetközi önkéntes ifjúsági tábornak. A könyvtári programok szerb és magyar nyelven zajlanak, és minden alkalommal ingyenesek. 2018-ban megtörtént a bácsföldvári könyvtár könyvállományának revíziója, amely során megállapították, hogy az állomány szerb és magyar nyelven összesen 24 000 kötettel rendelkezik. Az átlagosan 600 főből álló tagság évente körülbelül 12 000 kötetet kölcsönöz és olvas el a bácsföldvári könyvtárból.

hu_HUHU